2012. szeptember 23., vasárnap

Zsúfolt nyáron túl...zsupsz...

Hát, igen..jó régen írtam ide, kinek bánatára, kinek örömére (?).
Kicsit zsúfolt volt a nyár, munka, család és minden szempontból, Max is zsúfoltabb lett néhány kilóval, olyan kis nyurga-izom-kölyök összeállítás "gyúródott" ki belőle aki mindig vidám és egészséges !

Mindenhez jópofát vágok !



Lépcsőzni már simán tud a maga kis 10 kilójával, gond nélkül veszi az akadályt, de még pl. kőfalra felugrás csak nagy noszogatásra, de hát igaza van, nem is díjugrató lónak szánta a természet.
Ágyra már fel tud ugrani, játék közben, a véletlenül feldobott aktuális áldozat után futva, simán felment, de persze nincs neki engedve, az nem az ő helye.
Érdekes dolog megfigyelni, hogy a család minden tagjához valamelyest másképpen viszonyul, így a játékok is különböző módon és fokozaton mennek, de semmilyen mértékű agresszió nincs engedve. Persze rangsorban, a kutya van a végén, mindegyikünk felette áll.
Kisfiam tudja őt nagyon hamar morgásra késztetni a butaságaival, de ilyenkor mindketten "megrendszabályozásra" vannak utasítva, amúgy imádják egymást, rengeteget hancúroznak és rosszalkodnak duóban és vele is szépen sétál, engedelmes.

"Fekszik! "

 Feleségemmel inkább finomabban játszik, míg az igazi birkózás az én feladatom, ilyenkor nagyokat szuszogva élvezi, ahogy valamelyik plüssállattal gyúrom le a földre, vagy éppen dobálom el neki, de bármennyire is felpörgetem, mindig csinálok engedelmességi tesztet, mikor is elkérem tőle - ő el is engedi -  az odahozott játékot és leteszem elé, mondván az most az enyém és nem is nyúl hozzá...olyan kis ügyes.
A legnagyobb játék közepette nem harap meg véletlenül sem és minimális morgás sem hagyja el a táplesőjét, nem is lenne megengedve. Mint említettem , "zéró" agresszió.

Torkon ragadtatott...


 Már a "kajás" táljához sem megy addig míg nincs neki mondva, hogy "mehetsz", addig szépen ül. Ha a konyhában mi készülünk evéshez és leülünk az asztalhoz, már mondani sem kell neki, tudja a dolgát , szépen kimegy a konyhából.
Alapesetben, mikor nyugodt, már az ül, fekszik, marad, pacsit, hopp (ez a felugrás ülő helyzetből valamiért), keres, gyere vezényszavakra elsőre megcsinálja amit kérünk, akár jutalomfalat nélkül is, persze azért kapja még. Szobatisztasága szépen alakul így 5 hónaposan, hetente 1-2 baleset volt, az is közvetlen evés után, vagy a kánikulában, este ha sokat ivott a játszótéren többi kutyával való hancúrozás után.
Igen jól szocializálódott szerintünk a többi kutyapajtásához, ez főleg Liptonnak a boston terriernek és Godardnak (lehet nem jól írom, elnézést) a francia bulldognak - pedagógiai hozzáértésüknek - köszönhető.
Igaz, még mindig mindenkivel játszani akar, olyankor persze a vezényszavakra való reagálás is lassabban következik be, de majd belejön. Kislányok után még elenyésző az érdeklődése és lábát sem emeli még a pisiléshez, de hát majd lassan serdül.

Játék Godardal

Na, egyenlőre ennyi, majd folytatom még.... jó éjt :D

1 megjegyzés: